Kategória: Egyéb kategória
-
A coaching és a nemzeti identitás: USA versus Magyarország

A nemzet mint ontológiai infrastuktúra A harmadik generációs coaching egyik legfontosabb – és legtöbbször kimondatlan – előfeltevése az, hogy az egyén nem „önmagában”, hanem jelentéshálókban él. Amikor egy kliens döntésképtelen, elakadt vagy identitásválságban van, akkor nem pusztán készségek vagy motiváció hiányzik, hanem megbillent az a háttérvilág, amelyben a döntései értelmet nyernek. Ebben a háttérvilágban a…
-
Éneklő cipők: sneakerhead identitás, az önismeret és a coaching

Az eredet A sneakerkultúra evolúciója az 1980-as években kezdődött , amikor a kosárlabdához és a hiphophoz kötődő közösségek elkezdték a sportcipőt mint önkifejezési eszközt használni. Ekkor vált a sneaker többé, mint egy funkcionális sportfelszerelés: a Nike Air Jordan 1985-ös megjelenésével a cipő egyszerre lett performansz- és kulturális szimbólum, és innen indult el a gyűjtői és…
-
Az önbecsülés mint ontológiai beállítódás szerepe a coachingban

A self-esteem és a self-respect hétköznapi pszichológiai szóhasználatban gyakran összemosódik, de filozófiai–ontológiai kontextusban különböző beállítódásokat jelölnek. A különbség nem fokozati, hanem strukturális. Self-esteem versus self-respect 1. Self-esteem – önértékelés / önbecsülés (pszichológiai értelemben) Alapjelleg A self-esteem annak az érzése vagy ítélete, hogy: „mennyire tartom magam értékesnek”. Ez jellemzően: • reflexív (önmagamat pozicionálom a siker vonatkozásában),…
-
PopcornMind coaching

Bevezetés PopcornMind coaching világába A PopcornMind coaching új megközelítést kínál az önreflexió és a személyes fejlődés terén, annak révén, hogy a filmélményt nem csupán passzív szórakozásként, hanem aktív, ontológiai laboratóriumként és tervezői térként értelmezi. A módszer lényege, hogy a film narratívája, karakterei és téridő-szervezése olyan öko-kognitív környezetet teremt, amelyben a néző egyszerre kívülálló és résztvevő.…
-
Karácsonyi coaching az infoszférában

A karácsony sok szótáron át Richard Rorty filozófusnál a „szótárak” alapvetően a világ értelmezésének és a jelentésalkotásnak a keretei, amelyek meghatározzák, hogyan beszélünk és gondolkodunk különböző jelenségekről. A szótárak az ironikus értelmezés eszközei: lehetővé teszik, hogy kísérletezzünk a keretekkel, átalakítsuk az eddig megszokott narratívákat, és rugalmasan reagáljunk a világ változásaira. Az ironikus attitűdben az egyén…
-
Az utcai pszichológia mumusai és az ontológiai coaching

Mumusok a pszichoszférában 1. A „toxikus ember” Minden problémáért egyetlen mágikus kategória felel: toxikus. Szükség esetén bármire alkalmazható, mint a a Kádár-rendszerben a vietnámi balzsam. 2. A „nárcisztikus” A modern démonológia kedvence. A nárcizmus klinikai diagnózis helyett általános szitokszóvá vált: bárki, aki nem ért velünk egyet, vagy nem úgy szeret, ahogy szeretnénk. 3. A „borderline”…
-
Coaching karácsonyig

Coaching a szomszédos lehetőségek világában: affordanciák, önismeret, autentikusság (Karácsonyi utazás, 2025.) Affordanciák: cselekvési lehetőségek Az affordanciák (cselekvési lehetőségek) keresése az életünk és környezetünk lehetőségeinek felfedezését és kihasználását jelenti. Az affordancia fogalmát James J. Gibson vezette be az ökológiai pszichológiában, és azt az interakciós potenciált jelenti, amelyet egy adott környezet vagy tárgy kínál az egyén számára.…
-
Hogyan válasszunk coach képzést: a harmadik generációs coaching útmutatója

Gyakorlattá alakított tudomány A kortárs kognitív pszichológia és filozófia szerint az elme nem egyetlen egységes egész, hanem dinamikus, sokdimenziós rendszer, tele független, egymással versengő folyamatokkal: vágyakkal, érzelmekkel, ellentétes motivációkkal és gondolatokkal. Ha ebből a belső világból indulunk ki, akkor egy coach képzés választásának legnagyobb tétje az, hogy megtanít-e arra, hogy miként alakítsuk azokat a komplex,…
-
A zenehallgatás és -generálás szerep az OntoNarratív coachingban

Az ontonarratív elbeszélt „én”, a „zenei személyiség” és az MI mint alkotótárs Miért „ontonarratív” az én? Az „én” nem eredendően létező entitás, amelyhez események, illetve történetek rendelhetők, hanem olyan létező, amely folyamatosan kibomlik történetileg: a narratív szerkezet révén válik létezővé. Az „én” azáltal van, hogy mesél magáról. Az időben kibomló élettörténet nemcsak keret az események…
-
Egy filozófus coach kalandozása az önismeret régi-új útjain

Platón: ismerd meg önmagad? Kamtekar a „Self-Knowledge in Plato” című tanulmányában azt vizsgálja, mit jelent az önismeret Platón filozófiájában, és hogyan alakul át ez a fogalom az egyes dialógusokban. A szerző kiindulópontja, hogy Szókratész életének kulcsélményét – amikor az delphoi jós kijelenti róla, hogy ő a legbölcsebb ember – maga is az „ismerd meg önmagad”…
