(Harmadik generációs coaching)

Ballisztikus: kilőtt testre jellemző röppályán haladó

Amikor egy futballista elhatározza, hogy kapura lövi a labdát, és ez az elhatározása valódi motivációvá válik, akkor azzal a céllal rúg bele a labdába, hogy gól legyen. Azt követően, hogy elhatározta, hogy gólt lő, egyedül a labda elrúgásáért felelős automatikus mechanizmusai determinálják a foci ballisztikus mozgását, amelybe már nincs beleszólása, vagyis utólag nem tudja módosítani a repülés röppályáját, csak reflektálni képes az eredményre: gól lett, mellé szállt vagy kivédte a kapus. 

Mentális világunk is hasonlóan működik.

Amikor egy ember elhatározza, hogy elképzel egy rózsaszínű elefántot, és elhatározása valódi motivációvá válik, akkor akaratlagosan működésbe hozza a képzelőerejét, hogy felbukkanjon a tudatában a rózsaszínű elefánt. Azt követően, hogy elhatározta, hogy elképzeli a rózsaszínű elefántot, egyedül a rózsaszínű elefánt elképzeléséért felelős automatikus mechanizmusai határozzák meg a mentális kép (rózsaszínű elefánt) elmebeli ballisztikus mozgását, amelybe már nincs beleszólása, vagyis utólag nem tudja módosítani a „repülés röppályáját”, csak reflektálni képes az eredményre: szuper lett az eredmény, közepes vagy nagyon nem sikerült. 

Mit jelent a mentális képek, gondolatok „ballisztikus mozgása”?

A röppályának megfeleltethető az a gondolati út vagy asszociációs lánc, amin keresztül egyik gondolatból eljutunk a másikhoz. 

A gravitációnak megfeleltethetők azok a mentális kényszerek, megszokások, hiedelmek, amelyek mintegy „vonzást” gyakorolnak, és befolyásolják, hogy éppen milyen „röppályán mozognak” a gondolataink.

Ezek a mentális erők kevésbé kiszámíthatóak és megjósolhatóak, mint a gravitáció. Sokkal több tényező hat rájuk egyszerre: például az érzelmek, az emlékek, a külső ingerek, a korábbi gondolatok, meggyőződések, az identitásunkat meghatározó kedvenc történeteink.

Így hiába ismerjük a kiinduló gondolatokat, sokkal nehezebb előre jelezni a gondolatmenet pontos „röppályáját”, mint a fizikai valóságban.

Vagyis, amíg a tüzérek precízen ki tudják számolni egy lövedék röppályáját a fizika törvényei alapján, addig a gondolatok „röppályája” sokkal nehezebben jelezhető előre a mentális világ törvényeinek komplexitása miatt.

Azonban a gondolatok bizonyos fokig követhetnek szokásos, kialakult pályákat az elmében. Amikor a kiindulási feltételek nem változnak számottevően, akkor valóban előre jelezhetőbb lehet egy adott gondolatmenet.

Viszont, amint megváltoznak a körülmények vagy az ingerek, kizökkenünk a megszokott sémákból, a gondolatok röppályája sokkal kevésbé kiszámíthatóvá válik. Ilyenkor támadnak az új ötletek, kreatív felismerések.

Tehát vannak jól bejáratott ballisztikus gondolati pályák, amiket könnyebben reprodukálunk hasonló helyzetekben. A gondolkodás rugalmassága és kreativitása éppen abban rejlik, hogy előre kiszámíthatatlan ballisztikus pályákon mozognak a gondolataink. 

Ballisztikus önismeret

A ballisztikus önismeret a fentiek alapján abból a feltevésből indul ki, hogy gondolataink, érzelmeink és az önmagunkról alkotott képünk nem állnak teljesen tudatos irányításunk alatt, hanem nagymértékben automatikus folyamatok eredményei. 

Ahogy a labda is, miután elrúgtuk, saját törvényszerűségei szerint repül tovább, úgy a gondolatok is önmaguktól, asszociatív módon következnek egymásból. Belső, mélyen gyökerező mintázatok, meggyőződések, érzelmek határozzák meg a röppályájukat.

Ezért az önvizsgálat során sem vagyunk képesek teljesen szabadon alakítani a gondolatmenetünket és érzelmeinket. Ugyanakkor, ha ismerjük saját gondolataink és érzelmeink jellegzetes mintázatait, asszociációs szabályszerűségeit, akkor bizonyos szinten előre jelezhető és modellezhető gondolataink és érzelmeink ballisztikája, akár az elhajított kő repülési pályája. 

Így a ballisztikus önismeret a gondolatok és érzelmek katalizálására (előidézésére), megértésére, elfogadására és előrejelzésére helyezi a hangsúlyt. Arra bátorít, hogy figyeljük meg tudatosan saját gondolataink, valamint érzelmeink röppályáját, és reagáljunk rájuk az önvizsgálat során.

Dr. Kollár József kognitív filozófus, mestercoach