Marcel Proust és a harmadik generációs coaching

 Proust Eltűnt idő nyomában című regényének hőse, a saját patologikus érzelmeit diagnosztizáló Swann, elsőre izgalmasnak találja azt a kvázi-orvosi perspektívát, amely kigyógyíthatja Odette iránti beteges érzelmeiből. Rádöbben, hogy Odette-re irányuló felfokozott, önromboló érdeklődése, csak akkor fog semmivé foszlani, ha sikerül kikúrálnia magát belőle. A legfontosabb gyógyító eszköz pedig a híres prousti képzelőerő, amely révén jövőbeli egészsége felől szemlélhetné a jelent. Elképzeli, hogy a fájdalmat okozó érzelmeiből kigyógyulva tekint vissza a mostra. Ugyanakkor arra is ráeszmél, hogy az emberi létezés patológiáinak kutatójaként elveszítené legfőbb vizsgálati terepét, ha véglegesen kigyógyítaná magát a betegségből. Értelmezése szerint Odette csak az oka a kóros állapotnak, de nem maga a betegség. Az egyik lehetősége tehát az lenne, hogy megszünteti az okot, és megszabadul a „szerelem” nevű kórságtól. Swann azonban kvázi-kutatóorvosként saját magán próbálja ki a betegséget, vagyis nem szünteti meg az okot, hanem csak csökkenti a hatását, azaz konszolidálja a kapcsolatukat azáltal, hogy feleségül veszi Odettet. Úgy él együtt a betegséggel, hogy közben kevésbé virulenssé változtatja, így kedvére tanulmányozhatja patologikus hatását, arra is vigyázva, hogy ne betegítse meg halálosan.

A prousti modell felhasználása a párkapcsolati coachingban

Proust megközelítése érdekes perspektívát nyújt a harmadik generációs coaching szempontjából. A betegségként értelmezett szerelem fájdalmat okozhat és negatív hatással lehet az életünkre, hasonlóan egy kóros állapothoz. Swann azonban nem kíván véglegesen megszabadulni a szerelemtől, hanem tudatosan azt választja, hogy konszolidálja a kapcsolatukat és mérsékli a szerelem negatív hatásait.

1. Tudatosítás és elfogadás: Az ügyfélnek tudatosítania kell, hogy az adott szerelem vagy érzelmi kötődés negatív hatással van az életére. A coach segíthet a coachee-nak felismerni és elfogadni, hogy a szerelem bizonyos esetekben patológiás lehet, és negatívan befolyásolhatja a boldogságot és az érzelmi egyensúlyt.

2. Képzelőerő és jövőorientáltság: Az ügyfélnek segítséget lehet nyújtani abban, hogy elképzelje a jövőbeli egészséges állapotát, ahol már nem a fájdalmas vagy önromboló szerelem hatása alatt áll. A képzelőerő segít a coachee-nak motivációt és célokat találni a változáshoz, és arra összpontosítani, hogy milyen lehetőségek várnak rá a szerelem megszűnése után.

3. Konszolidáció és kontrollált kockázatvállalás: Swann példája alapján az ügyfélnek lehetősége van a kapcsolatot konszolidálni és a szerelem hatásait mérsékelni, hogy kevésbé legyen virulens és káros. Ez azzal járhat, hogy olyan kereteket állít fel, amelyek lehetővé teszik a szerelem pozitívabb és kevésbé negatív hatásainak megélését.

4. Önmegfigyelés és reflektálás: Az ügyfél számára fontos, hogy megfigyelje és reflektáljon a saját érzelmi reakcióira és viselkedésére a szerelemi kapcsolatban. Ez lehetővé teszi, hogy mélyebb megértést szerezzen saját működéséről és az érzelmi reakcióiról, és hogy tudatosabban válasszon a viselkedései között, produktívabb és örömtelibb módon élje meg érzelmeit.

Dr. Kollár József