Kategória: Egyéb kategória
-
Shelock Holmes mint pszichoHacker
A „kék boríték” és az önismeret Vegyük most azt az esetet, amikor Sherlock Holmes egy bonyolult rejtélyt old meg, például a „kék boríték” ügyét. Nemcsak a külső jeleket, nyomokat figyeli meg, hanem a saját gondolatait és érzéseit is, mintha saját magát után is nyomozna. Ahogy dolgozik, nagyon alaposan feltérképezi a környezetét, mintha mélyen belemászna a…
-
Vízen járni – coaching a kognitív forradalom tükrében
15 évvel ezelőtt jelent meg a Vízen járni! (Kollár József – Kollárné Déri Krisztina: Vízen járni, Mentofaktúra Kiadó, Budapest, 2010.) A 2010-ben megjelent Vízen járni című, több kiadást megélt, könyv olyan egyedülálló vállalkozás a coaching történetében, amely a kognitív tudományok szilárd alapjaira építve kínál radikálisan új megközelítést az önismeret, identitás és változás kérdéseire. A vállalkozás…
-
Gatsby a kanapén…Mit mondana Freud, mit kérdezne egy coach?”
Ödipusz-komplexus Az Ödipusz-komplexus Freud (1956-1939) szerint a pszichoszexuális fejlődés fallikus szakaszában (3–6 éves kor) jelenik meg, és központi jelentőségű a szubjektum lelki struktúrájának kialakulásában. A komplexus lényege, hogy a gyermek tudattalan vágyat él meg az ellenkező nemű szülő iránt, miközben az azonos nemű szülőt riválisként kezeli, akitől fél (klasszikusan: kasztrációs félelem a fiúgyermeknél). A komplexus…
-
Branding Smash Coach™
A Branding Smash Coach™ négyfázisú ciklusában a következő négy kulcsfogalom szövődik egymásba: hiány, vágy, márka, identitás. Ezek nem csupán szekvenciális lépések, hanem ontológiai erők, amelyek egymást generálják. ⸻ 1. Hiány (Lack): az ontológiai szomjúság A márkaélmény (vagy coaching-élmény) nem létezhet hiány nélkül – ez a tér, amit be kell tölteni. A hiány nem negatív, hanem…
-
A coaching és a trauma-transzformáció
A trauma fogalmának története (Kognitív filozófiai utazások a trauma korában) Első lépés: a traumát reprezentáló elme „megépítése” Az emberi faj már a pleisztocén korban is nagy veszélyeknek volt kitéve, bár pontosan nem tudjuk, hogy ezek az élmények milyen pszichés lenyomatokat hagytak, de az biztos, hogy alapjaiban más tapasztalatok voltak, mint a mi belső élményeink. A…
-
Dr. Kollár Módszer: tanácsadói gyakorlat a EU-tól az USA-ig
Iskolánk alapítói, Dr. Kollár József és Kollár Dávid az Európai Unió tanácsadói, a reziliencia – vagyis a rugalmas alkalmazkodás – nemzetközileg elismert szakértői. Az ESPON kutatási program keretében vezető szerepet játszanak Európa keleti határmenti térségeinek válságkezelési és alkalmazkodási stratégiáinak kidolgozásában. Az általuk kidolgozott tervezői stratégia, amelyet az USA-ban is használnak, amely a kognitív tudományra épít,…
-
Így rappeltek ti: a coaching és az újrakeretezés művészete
Prof. Bagdy Emőke és Mérő Vera a hiphop diszkurzív tükrében Bevezetés helyett A Be proud of your diversity! (Bagdy Emőke sötét sejtéseinek cáfolata) című facebook-posztom kimagaslóan nagy elérést eredményezett, köszönhetően a Pride körül fellángoló politikai diskurzusnak, prof. Bagdy Emőke személyének, valamint konkrétan annak, hogy Mérő Vera pozitív kommentárt fűzött a posztomhoz és megosztotta azt. Sok…
-
Soul dusting (lélekpor-hintés) és a coaching
Az emberi tudat lélekporhintő funkciója A „lélekpor” (Soul Dust) Nicholas Humphrey pszichológia-professzor azonos című könyvének fontos metaforája . Az elmélete szerint a tudat (consciousness) olyan adaptív konstrukció, amely értelmi és érzelmi gazdagságot projektál a valóságba. A lélekpor az a varázslat, amelyet a tudatunk hint a világra. Egy naplemente pusztán fizikai jelenség: a fénytörés és a…
-
Karizmák és a coaching
A karizma három típusa – nem mindennapi karizma, köznapivá vált karizma és hétköznapi karizma – különböző módokon jelenik meg a vezetésben és a coachingban. A coaching célja lehet ezeknek a karizmatikus dimenzióknak a tudatos fejlesztése, vagy akár egy karizmatikus stílus új szintre emelése. 1. Nem mindennapi karizma (Extraordinary Charisma) – A vizionárius vezető Ez a…
-
Játszd újra, Coach! Új dallam egy régi történethez
Az újrajátszás motívuma a filmben és a coachingban A Casablanca (1942) című kultikus film egyik központi motívuma az újrajátszás – nem szó szerint, hanem kognitív, érzelmi és narratív értelemben. A filmben Rick Blaine (Humphrey Bogart) és Ilsa Lund (Ingrid Bergman) szerelmének története új aspektusból nyer értelmet, amikor évekkel később, a második világháború idején újra találkoznak…